Hazafele jövet megálltunk egy osztrák bevásárló központban, hogy maradék eurónkat elköltsük… Annyi pénzünk nem volt, hogy érdemes legyen visszaváltani, az aprót meg amúgy is el kell költeni…
Pár dolgot vettem csak, azt is inkább csak ajándékba… csoki, lekvár, sós mogyorókrém… Ami itthon nehezen beszerezhető… Párom kedvenc lekvárja itthon 890,- Ft, – szinte megfizethetetlen - míg ott "csak" 2,- € az ára – tiszta haszon, gondolná az ember… Az egyik kedvencem a sós mogyorókrém, peanut butter (én még pindekaas-ként ismertem és szerettem meg egy holland kollégám révén)… Egy időben be tudtuk szerezni itthon is, de mostanában (pár éve) már nem forgalmazzák, ugyanis nincs „külföldi konyha” stand a helyi bevásárló központban… Utolsó emlékeim szerint, az itthoni – évekkel ezelőtti ára – 1200,- Ft körül volt, amit kint 2,60 €-ért megkaptam… A kedvenc csokoládénk, Ritter Sport mentolos étcsokoládé, amit nálunk évek óta nem lehet kapni… Kint állandóan elérhető (világos zöld színű), 0,76 €, míg a németeknél 0,69 € az ára … Igaz ugyan, hogy ezen termékek összessége nélkülözhető, de ugyanezt tapasztaltuk az alapvető élelmiszerek áránál is.
S mint a napokban értesültem a híradásokból, Ausztriában drágábbak a termékek, mint Németországban, ami azért van, mert az áruk többsége német gyártmány, s így a szállítási költség miatt megemelték az árakat… Ausztriába járnak ki vásárolni a határközeli településeinkről, tehát bizton állíthatjuk, hogy áraik alacsonyabbak az itthonitól. Saját tapasztalatból is állíthatom, hogy általánosságban véve a portékák minősége is garantáltan jobb a nálunk kapható termékeknél…
A fentiekből tehát az következik, hogy minél nyugatabbra megyünk, annál olcsóbb a megélhetés… Sőt, minél nyugatabbra megyünk, annál több a jövedelem… Tehát többet keresnek, olcsóbban élnek… Mi magyarok többet dolgozunk mint a németek, minőségi munkát végzünk és mégis lényegesen kevesebbet keresünk, és sokkal drágább a megélhetésünk…
Igaz, nekünk több mint a fél országot el kell tartanunk… Valahol elvész a pénz, nekem úgy tűnik… S ha kiderül, hogy hova tűnik el a pénzünk, valamiért, akkor se kerül vissza a rendszerbe! Pedig, csak egy kétharmados törvény kellene!
No, erre van felhatalmazásuk, hiszen, ezt megszavaztuk! Emlékeznek ugye? Elszámoltatás… Nem elszámolás, nem leszámolás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése