Mindenki szabadon felhasználhatja ezt a kereset mintát, így akár
jogászi segítség nélkül is megkezdheti a bírósági eljárást. Sokan kérték,
hogy ez felkerüljön. Mérjék fel lehetőségeiket, terhelhetőségüket és az
alapján hozzák meg döntésüket.
A bíróság
további költségeket is megállapíthat, a pertárgy érték hat százalékát
eljárási illetékként, valamint esetleges pervesztés esetén az alperes
ügyvédi és egyéb költségeit. Sokkal több minden is belevehető lett volna a
keresetben, de a tapasztalatok alapján ez egy letisztult, esélyesebb és
megnevezett bizonyítékokkal alátámasztott beadvány, nem hallomáson alapuló,
légből kapott nagyot mondások. Biztosan sok jogász majd megmondja a
frankót, köszönettel is veszem, de jó lesz ha előbb meglobogtatnak egy
lefolytatott sikeres pert is, mert tele a padlás azokkal akik jobban
csinálnák, olyanokra van szükség akik jobban csinálják és örömmel átadom a
staféta botot. Hallom, hogy egy két “nagy hitelmentő” ellen már nyomoz az
ügyészség csalás miatt, várjuk ki, hogy van-e alapja vagy sincs. “Be”
örülök, hogy mindezidáig tiszta maradhattam és mindent önzetlenül,
ellenszolgáltatás nélkül tettem, azért ha valaki egyszer ez alapján
milliókat visszakap, egy “tescós zsömlés párizsis szendvicset elfogadok”.
Ha nem
jelzálog típusú, hanem gépkocsi vásárlási hitelt perelnének, akkor
értelemszerűen ki kell cserélni a jelzálog megnevezést, persze a keresetben
foglaltakat összevetni a kölcsönszerződésben foglaltakkal stb.
Csak
megemlítem, hogy annak idején, amikor felkerült a világhálóra, a Legfőbb
Ügyészségnek címzett büntető feljelentésem “Csalás és Uzsora” miatt egy
hölgy felhívott, hogy ő is beadta és délután kettőre hívatták az illetékes
ügyészségre, azért érdeklődött, hogy mit mondjon. Mint kiderült ő még a
nevet sem cserélte ki, hanem egy az egyben beadta az én nevemmel és
adataimmal, NA DE KÉREM!
Amennyiben
nincs ügyvéd, akkor két tanúval alá kell íratni a beadványt, ők tanúsítják,
hogy a felperes saját kezűleg írta alá, mindezt három példányban kell
megtenni és az egyikre ráragasztani az illeték bélyeget, ha ügyvéd is van,
akkor négy példányban. Ha mégis akadna ügyvéd aki képviselné és pénzt kérne
miközben felhasználja ezt a beadványt, hát koppintsanak a körmére.
Egy ideig
visszavonulok odúmba, de nyitva tartom a szemem, s ha kell, lecsapok az
uzsorás képmutatókra, farizeusokra.
Garanciát nem
vállalhatok senkiért és semmiért, mindenki maga szerencséjének kovácsa kell
hogy legyen, csak egy keskeny ösvényt tapostam, ezért mindenkinek a
legnagyobb köszönet, akik eddig segítettek.
SOK SIKERT
MINDENKINEK! Remélhetőleg túlterhelik a bíróságokat.
Kásler Árpád
Íme a minta:
………XY……….Bíróság
Tisztelt
…………………………………Bíróság!
Alulírott….(név,
cím, szem. az. jel)……mint felperes, az alábbiak tárgyában és az alábbi
keresettel fordulok a Tisztelt………………………….Bírósághoz.
1./ A keresetem tényállásaként előadom, hogy
……..év,……..hó,…….napján, ingatlannal biztosított, devizában nyilvántartott,
jelzálog típusú kölcsönszerződést kötöttem az ……… (pénzintézet pontos
megnevezése, címe, cégjegyzék száma)…….. A kölcsön összege………Ft, azaz
(betűvel kiírva) …. Forint.
A bank által
egyoldalúan megemelt ügyleti kamatot és kezelési költséget, pontos
határidőre megfizettem, soha hátralékom nem volt, mindaddig amíg a bank, a
gazdasági válságra hivatkozva, irreálisan magas törlesztő részletet állapított
meg.
2./Véleményem szerint a hitelező alperes, a
pénzintézeti törvény 213.§.(1) ide vonatkozó előírásait súlyosan megszegte,
mivel nem tüntette fel a hitelszerződésben az összes költség változására
vonatkozó becslést.
Én a hitel
felvételét elismerem, azt a szerződéses kamattal és az eredetileg
megállapított, kezelési költség forint értékével számolt költségeket
vissza is akarom fizetni, de mára bebizonyosodott, hogy a hitelező alperes,
indokolatlan költségeket számolt el az én káromra.
Ezért kérem a
Tisztelt Bíróságot, hogy részben nyilvánítsa semmisnek az eredeti
kölcsönszerződésemet, vagyis nem kérem az egész kölcsönszerződésem
semmisé nyilvánítását és az eredeti állapot helyreállítását, csak azt
kérem, hogy a Bíróság a szerződésem részleges érvénytelenségét
megállapítva, mondja ki, hogy a hitelező alperes egyoldalú kikötése,
miszerint a kezelési költség devizában kerül megállapításra és ennek
megfelelő forint összeggel törlesztésre, visszamenőleges hatállyal semmis.
Továbbá
kifejtem, hogy álláspontom szerint, a havi törlesztő részlet vételi
árfolyamon való felszámítása is kifogásolható vagy jogellenes,
ugyanis ez olyan haszonelemeket tartalmaz a hitelező alperes részére és az
én káromra, amely feltételre a szerződéskötéskor az én akaratom nem terjedt
ki. Tehát kérem, hogy ezt a kikötést is a Bíróság visszamenőleges hatállyal
semmisnek nyilvánítsa.
3./ Fenti kifogásaim alátámasztására előadom, hogy
2011. december 08-án, a Békés Megyei Bíróság helyt adott Kásler Árpád
felperes, az OTP Bank alperes elleni ezen kérelmeinek és keresetét
megalapozottnak vélte. Annak ellenére, hogy Magyarországon nem él a
precedens jog, kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy vegye figyelembe a Békés
Megyei Bíróság 5.P.20360/2010/31 számú Ítéletét és az abban kifejtett
indoklásokat, melyekkel maximálisan egyetértek, mert úgy gondolom, hogy az
alperes, számomra is jogellenesen számolta el azokat a költségeket.
A Tisztelt
Bíróság engedelmével idemásolom ezen ítéletet és annak indoklását:
„…A
devizahitel kezelési költségének devizában való megállapítása
visszamenőleges hatállyal SEMMIS.
Indoklás:
A kezelési költségre vonatkozó szerződés kikötés tisztességtelen az
alábbi okokból:
A kezelési
költség a kölcsönügylettel kapcsolatban felmerülő adminisztrációért
felszámított díj. Semmi sem indokolja, hogy CHF alapon legyen
nyilvántartva, hiszen az árfolyam változás következtében a pénzügyi
intézmény oldalán felmerülő, a technikai-személyi feltételek biztosítására
fordított kiadások nem emelkednek. Ezzel szemben a hitelező bank a kezelési
költség szerződéses összegét is CHF-ban tartja nyilván és az egyes
törlesztőrészletek esedékessé válásakor az árfolyamváltozás figyelembe
vételével számolja el. A szerződés……. rögzíti, hogy a kezelési költség is
az árfolyamváltozásra figyelemmel terheli a hitel felvevőket.
Ez a
szerződési feltétel tisztességtelen azért, mert a benne megállapított
kezelési költség CHF-ban történő elszámolása a pénzintézet részéről
haszonelemeket tartalmaz, burkolt ügyleti kamatként jelenik meg, így a
fogyasztó hátrányára a másik félnek teljesen indokolatlan, egyoldalú előnyt
biztosít. Ezért a bíróság ezen kikötés semmisségét is megállapította.
A bíróság
megállapítja, hogy azon rendelkezés, amely szerint
-Az egyes
fizetendő törlesztőrészletek forint összegét a Hitelező a Bank által
alkalmazott, az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza ELADÁSI árfolyamon határozza meg, SEMMIS.
Indoklás:
A Kölcsön összegét a pénzintézet a folyósítás időpontjában aktuális
vételi árfolyamon szolgáltatta a hitelfelvevőknek. A vételi és
eladási árfolyam közötti különbözet haszna ebben az esetben a pénzügyi
intézménynél csapódik le, anélkül azonban, hogy e mögött bármilyen
szolgáltatás állna.
A
kölcsönszerződésnek ugyanis nem célja a deviza értékesítés, amelyhez a
kérdéses haszonelem rendeltetésszerűen kapcsolódik, arra a felek szándéka
nem terjed ki, a hitelnyújtó bank hasznának a kölcsönszerződés alapján
pedig a megállapított kamatban, nem pedig a vételi és eladási árfolyam
közti különbségben kell realizálódnia.
Tényleges
szolgáltatás hiányában a bíróság szerint ez a haszon indokolatlan előny a
hitelnyújtó bank oldalán, egyben a feltétel támasztójával szerződést kötő
félre egyoldalú hátrány, amely a Ptk.209/A.§(2) bekezdése alapján a
feltétel semmisségének megállapítását vonja maga után. „
4./ Előadom azt is, hogy a jelzálog alapú
„devizahitel” szerződések esetében teljesen indokolatlan a visszafizetési
kötelezettség összegszerűségének, a deviza árfolyamhoz való kötése. Az
árfolyam különbségből eredő kockázat, adósra történő teljes áthárítása
jogellenes, a Ptk.209.§.(1)-e szerint . Valamint ezen szerződési feltételre
vonatkoztatható a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma által hozott, ennél
fogva a bíróságok számára kötelezően alkalmazandó 2/2011.(XII.12.) PK
vélemény is.
5./A Ptk.361.§.(1) szerint, aki másnak rovására
jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.
A
szerződéskötésem utáni időszakban rámterhelt alperesi költségek, véleményem
szerint kimerítik a fent megfogalmazott jogalap nélküli vagyoni előnyhöz
jutását az alperesnek.
6./Előadom, hogy a szerződés kötés pillanatában
tévedésbe voltam ejtve és tévedésben voltam tartva, aminek következtében
komoly anyagi kárt szenvedtem. A devizaalapú hitel elnevezése már önmagában
megtévesztő, ugyanis tudomásom szerint, ez a hitel mindig is forint hitel
volt, forintban történt a folyósítása és forintban történik a törlesztése
is, soha semmilyen deviza tranzakció e mögött nem volt. Ezt alátámasztja a
PSZÁF 2008 júliusában kelt tájékoztatása mely szerint, idézem:
„Mivel
a bank a devizában nyilvántartott hitelt forintban folyósítsa, azt át kell
váltani forintra. Ehhez a bank devizavételi árfolyamot alkalmaz, mintha
megvásárolná az ügyféltől azt a deviza összeget, amelynek ellenértékét
forintban kifizeti. A hitel törlesztéskor ugyanez fordítva játszódik le.
Amikor Ön a törlesztő részletét forintban, a bank azt deviza eladási
árfolyamon számítja át devizára, mintha eladta volna Önnek a törlesztéshez
szükséges devizaösszeget”
A MINTHA szó
használata, alátámasztja azt, hogy valójában soha sem történt
devizatranzakció, mert ha valójában ez megtörtént volna, akkor a MINTHA szó
használata felesleges lenne. Mindennek ellenére, az hogy még eladási
árfolyamon is számolja a bank, a valójában sohasem lefolytatott tranzakciót
további jogellenességet is elkövet, mint a Békés Megyei Bíróság Ítéletéből
kiderül, ugyanis a megállapított ügyleti kamaton felül,
devizakereskedelmet, fiktív devizakereskedelmet is végrehajt az én káromra.
Megtévesztésemet
a legjobban alátámasztja, a Magyar Nemzeti Bank 2011. november 03-i
közleménye, amely szerint,
„ a
devizahitelek felfutásának időszakában, Magyarországon egy árfolyamsáv volt
életben, ami a hitelfelvevők szemében csökkenthette a forint árfolyamának
megfigyelt és várt ingadozását”
Köztudott, hogy a hitelező pénzintézetek, pont
ezzel a stabilitással érveltek a devizahitel választása mellett a
forinthitellel szemben, amelynek kamatát irreálisan magasan tartották. Más
szóval ez azt jelenti, hogy az MNB nem engedte elfutni az árfolyamot, hanem
a forintgyengülés bizonyos értékénél eladott forintot vagy vett CHF-et egy
meghatározott áron, hogy azt ne haladja meg a a svájci frank forintban
meghatározott ára. Ez az én szememben csökkentette az árfolyam ingadozás
mértékét és lehetőségét.
Amikor pedig a
devizahitelezést beszüntették a bankok, akkor a védőkorlátot elvették
és szabaddá tették az árfolyam spekuláció előtt a terepet. A hitelező
alperes engem arról nem tájékoztatott, hogy ez az általa is megemlített
stabilitás mögött egy mesterséges védelem rejlik és nem a szabad piac által
diktált árfolyam viszony alapján történik az összehasonlítás. Erről a
pénzintézetnek tudomása kellett hogy legyen, hiszen én nem vagyok
szakember, pénzügyekben éppen ezért szakértőhöz, vagyis a bankhoz
fordultam.
7./Végezetül kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy
kötelezze az alperest a tárgyalás során, annak a bemutatására, hogy milyen
biztosítással rendelkezik és milyen pénznemben van az megkötve illetve az
adott pénznemben mikortól fizeti biztosítását, ugyanis az 1996. évi CXII.
Tv.(A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról) 210§(5/A)bek-e
szerinti a fogyasztóval kötött deviza alapú hitel-, vagy kölcsönszerződések
esetében, a pénzügyi intézmény, kizárólag csak akkor számíthatja fel
devizában a költségeket , amennyiben a hitelintézetet terhelő biztosítási
díj is deviza alapú.
A fent leírtak
figyelembevételével, kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy nyilvánítsa
részlegesen, a megnevezett pontok szerint semmisnek a ………………számú
szerződésemet.
Mivel a
pertárgy érték jelen pillanatban pontosan meg nem állapítható, ezért az
illetéket az általános pertárgyérték (250.000, Ft.)
alapul vételével kérem megállapítani. Keresetemen leróttam a 15.000 Ft. eljárási
illetéket, az illetékességet pedig a szerződés megkötési helyének, illetve
a szerződésben foglalt, jogvita esetében megjelölt bíróságot jelöltem meg.
Kérem tehát a
Tisztelt…………………………Bíróságot, hogy kötelezze az alperest a keresetemben való
marasztalásra és kötelezze az alperest a teljes perköltség viselésére is.
Előre is
köszönöm.
Kelt,
………év………hó………..napján
Tisztelettel:………………………felperes
Előttünk mint
tanúk előtt:
Tanú 1:
………………………………….
Tanú
2……………………………………
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése