2011. január 11., kedd

Való világi oktatás


Minap mesélte egy ismerősünk, hogy egyik este megy be a nappalijukba, és látja, hogy a gyermeke a Való világ című minősíthetetlen műsort nézi… Döbbenetének alig bírván hangot adni, rászólt, hogy azonnal elnyomod, vagy kikapcsolom a Tv-t!
De Apa, muszáj nézni, mert osztályfőnöki órán ez lesz a téma! És különben is mindenki erről beszél a suliban…

A gyermekük egyházi középiskolába jár… Ők szerencsés szülők, mert van kialakult ideológiájuk, elképzelésük a világról, koncepciójuk a nevelésről, tanításról… Nem azért íratták a gyermeküket egyházi intézménybe, hogy az iskola helyettük nevelje őket. Igaz, nem is azért, hogy ott deformálódjanak! Valójában, épp az ellenkezőjét remélték…

Hogyan lehet, hogy egy egyházi gimnáziumban, osztályfőnöki órán, ilyen témának „szenteljenek” kitüntetett figyelmet? Nincs elég szent emberünk, hősünk, feltalálónk, tudósunk, alkotónk, igazi művészünk, akinek az életét példaként lehetne állítani egy tanóra keretében? Hogyan lehet gyermekeink figyelmét, tekintetét gyalázatra irányítani? Kukkolós műsor megtekintésére való felhívással, kvázi kukkolásra biztatva! Az ember esze megáll…

Ez több, mint helytelen, tudván, hogy a magánélet szentsége, a titoktartás, a diszkréció, az intimitás elsajátítása milyen fontos, értékeinket romboló világunkban…
Nem volt még elég a sok szemétből a show műsorokban, filmekben, reklámokban, posztereken, ami az igazi szabadság helyett a szabadosságot hirdeti gyermekeinknek? Aminek hatásától alig tudjuk megvédeni őket, ha megtudjuk egyáltalán. Nem önmegvalósításra, nem hűtlenségre, nem aberrációkra kell oktatni őket az osztályfőnöki óra keretében! Hiszen azért íratjuk egyházi iskolákba a gyermekeinket, hogy többek között az erkölcsös életre neveljék!
A képzésnek nem abból kell állnia, hogy mit nem szabad, hanem abból, hogy Krisztus szabadsága, szabadítása milyen lehetőségek sokaságát tárja eléjük!

Azt pedig, hogy milyen rossz dolgokat kell gyermekünk elé tárni, okulás ürügyén, azt bízza csak ránk, szülőkre az iskola…
Azt sem gondolom, hogy tisztességre, a szülők helyett a pedagógusnak kell oktatnia… főleg nem akkor, ha a tanár(nő) erkölcsisége a Való világ szintű fantáziálásból táplálkozik…

Ne feledjék: 

„…Mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz. Ne tévelyegjetek…” (Jak 1,14-16)


Protest
-----------------------------------------------------------------------------

Vizsgáljuk meg közelebbről, mire kér minket a tanárnő!

Korábban házi feladatként egy könyvet ajánlott a pedagógus (sok jó könyvet ismerhettem meg így), amit később, az elolvasást követően, megbeszéltünk az órán. A feldolgozás pontos menete az élménybeszámolóig: ajánlás, olvasás, beépülés, kiértékelés.

Most a tanító arra kéri a fiatalokat, hogy vegyenek részt egy valóságshow elemzésében. Az előbbi analógia szerint, három dolog előzi meg a műsor taglalását. A tanárnő áttételes ajánlása (céloznia kell a forrásanyagra) és a műsor megtekintése. Így működött régen és így működik most is. Nem valószínű, hogy elhangzott a mondat: Ne nézd meg ezt a förmedvényt, de utána megbeszéljük a látottakat!

A tanár elkövette a legnagyobb pedagógusi hibát: a fiatal szellemi épülésének támogatása helyett, annak ellenkezőjét, annak rombolását célozta meg.
Felháborító és a munkaadó figyelmébe ajánlható ez a demoralizáló hozzáállás!

Perennis     


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése