A jól ismert mondással ellentétben, a cél, nem szentesíti az eszközt!
A hatalmi cél sem. Szent célra sem…
Maga a szent szó használata is szentségtelen, hát még a mögöttes üzenet.
Elgondolkodtam… István király saját vérét ölte meg… tettét, a szent cél sem szentesíthette, csak az egyház. Bármily nemes a cél, a bűnös cselekvést nem követheti áldás… Gondoljunk csak fiai korai halálára… Az őt követő trónutódokra… szentek lettek, de nem az ő, hanem Koppány ágán…
Jákób és Ézsau története – Jákób csalással lett apja örököse, csalással szerezte meg az atyai áldást Ézsautól... Jákób lett Izráel… a csalás, sosem lett áldássá életében…
Dávid a paráznaság és a legalávalóbb gyilkosság bűnéért súlyos árat fizetett… Kiválasztottsága sem tehette tettét áldássá…
Nincs áldás, sem a keresztyénüldözésen, sem a keresztes háborún, sem a világ újrafelosztásán, sem a hazugul missziónak magasztalt, alantas hódításon és pusztításon…
Tegnap olvastam a Galatákhoz írt levélben:
„A test cselekedetei… házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenykedés, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás, irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók.
…Akik ilyeneket cselekszenek, nem fogják örökölni Isten országát.” /Gal 5,19-21/
Fontos üzenet ez mindenki számára… semmi tisztességtelen dolgon, nincs áldás… még akkor sem, ha látszólag jó ügyet szolgál!
A cél csak akkor szent, ha igaz ügyet szolgál…
Az igaz ügy szolgálata pedig szent cél.
.
.
A választási csaláson sincs Isten áldása...
VálaszTörlés...Igaz, a demokrácia is eszmei manipuláció és a királyság kijátszása is csaláson alapult...