Szögi Lajost két kislánya előtt verték agyon, vagy nyolcan és még harmincegy-néhányan voltak jelen a rendőrségi nyomozás szerint. Negyven rúgás érte a fejét; a támadók ráordítottak a gyerekekre, hogy őket is megölik, megerőszakolják. Az elkövetők közt volt a cigány kisebbségi önkormányzat egyik képviselője is. Egész tömeg gyűlt az eseményhez: volt, aki biztatta a támadókat, volt, aki hallgatott, és volt, aki néhány rúgás erejéig besegített. "Öld meg a magyart!" - kiáltotta az egyik túlfűtött asszony férjének, aki már 10 alkalommal volt jogerősen elítélve különböző erőszakos bűncselekményekért. (A jogalkalmazók elvetették a rasszista indíttatást a per során. Vajon miért?!) A gyerekek sikoltoztak vérben fuldokló édesapjuk mellett, de nem akadt a jelenlévők közt senki, aki megpróbálta volna lecsillapítani az őrjöngést; senki, aki rendőrt és orvost hívott volna. Az áldozat "vétke" egy meg nem történt gázolás volt. Két különböző szakértő is megerősítette – az autó nem is érintette az áldozatnak gondolt kislányt.
Több mint három évet kellett várnunk.
"A bíróságon sírd el magad, akkor három-négy évvel kevesebbet kapsz!"
A jogerős ítélet szerint a büntetési tételek így alakultak: ifjabb Horváth Dezső elsőrendű vádlott esetében a korábban kiszabott 15 évi szabadságvesztést az ítélőtábla 17 évre súlyosbította, Fercsák György hatodrendű és Jónás Gusztáv hetedrendű vádlott korábbi 15-15 évi büntetését pedig életfogytig tartó fegyházbüntetésre változtatta.
A többi vádlott esetében helybenhagyták az első fokú ítéletet. Idősebb Horváth Dezső másodrendű vádlott életfogytig tartó fegyházbüntetést kapott. A büntetőper két büntetlen előéletű vádlottját - Szarka András harmadrendű és idősebb Horváth Dezsőné ötödrendű vádlottat - 15-15 év fegyházbüntetésre ítélték.
Szarka Gergő Roland negyedrendű és Horváth Krisztián nyolcadrendű vádlottal szemben pedig - akik a bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötték be tizennyolcadik évüket - a fiatalkorúakra kiróható maximális 10-10 év börtönbüntetést szabták ki.
Ez a kultúra alatti, babonás világ termelhette ki azt a kannibál erkölcsöt, amellyel ember támad emberre, mikor egy "vadember" agyonveri társát, kinek tragikus sorsa lesz saját végzete is. Nem a szegénység a gyilkosság oka, hanem az irigység, és társult düh ősi, történelem előtti volta.
Továbbá, javasolt irodalom: Móricz Zsigmond: Barbárok (1931.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése