2013. november 15., péntek

Eltitkolt kis Katyn Felvidéken


Eltitkolt kis Katyn Felvidéken, a Duna partján“magyartalanító” szlovák tömeggyilkosság


Ezt az ügyet valóban Dr. Janics Kálmán kaparta ki és ami lejött a mellékelt cikkben az teljesen igaz. Nem ez az egyetlen tömegsír. Sajnos van több is. A kommunista időkben, hatvanas évek, Dr. Ónody Zoltán a Nyitrai Pedagógiai Főiskola dékánhelyettese, aki a Magyar részleg vezetője volt, szintén foglalkozott vele. Bevitték kihallgatni pár napra és aztán nagyon csendes lett. Hirtelen elvitték megoperálni és nem élte túl. Kész csoda, hogy Janics túlélte. Könyvét, a Hontalanság évei-t Illyés Gyula ellátta előszóval és kitért a Ligetfalusi tömegsírra. De a határon elvették a kéziratot. De párhuzamosan kijutott a másik, viszont Illyés előszavából ezt a hivatkozást kihagyták a nyugati kiadónál..." G. Gyula
 
..."A következőkben csak egy eseményt tárok a nyilvánosság elé, mely − minthogy már a háború befejezése után történt − nemcsak hogy a civilizáció megcsúfolása volt, hanem igazi justizmord, mely igazságszolgáltatás, nemzetközi ítélőszék után kiált.
Annál is inkább, minthogy az áldozatok zömükben minden valószínűség szerint szülőföldjükről elhurcolt, még nem hadköteles gyerekemberek voltak.

Sokat olvastunk már a második világháború legyőzöttjeinek háborús bűneiről, de ne tévesszen meg senkit, hogy évtizedekig bizonyos fokú egyoldalúság uralkodott a korszakkal foglalkozó történetírásban, mert a győztesek háborús bűneiről mélyen hallgatott a propaganda nemcsak Keleten, Nyugaton is.

Pedig Berija „halálműhelyének” tevékenységét pontosan ismerték Londonban is pl. már a háború idején, ezt Eduárd Beneš sem titkolja emlékirataiban; ma pedig a kortörténet újraértékelése az egész emberiség kötelességévé szélesedett.
Vannak visszavonhatatlanul kötelező tanulságok, szembe kell fordulni a legmakacsabb „fehér lapok”-kal, az eltitkolással, a „dehistorizálással”.

A sors úgy hozta, hogy − akaratom ellenére − mai titkok birtokába jussak; részben a régen elfelejtett sajtójelentések felfedezése, részben saját vizsgálódásaim alapján lassanként lehullott a lepel egy Duna-menti kis Katynnak is nevezhető tömeggyilkosságról, egy furcsamód takargatott tömegsír létezéséről.

A döbbenetes esemény azért érdemli meg a figyelmet, mert színhelye Pozsony város területe, akkor még Ligetfalu (Peržalka-Engerau). Itt a Duna és a bécsi országút között tíz héttel a második világháború befejezése után lemészároltak és tömegsírba hánytak kilencven magyar fiatalembert..."

A teljes írás megtekinthető: ITT!
Lásd még videoanyaggal: ITT!

Levél a FELELET.net szerkesztőinek (kattintson!)

1 megjegyzés:

  1. Ha valaki nem tudná:

    Összesen több mint 20 ezer lengyel hadifogolyra mondták ki Sztálinék a halálos ítéletet. Voltak közöttük jogászok, ügyvédek, orvosok, tudósok, üzletemberek, kereskedők, mérnökök, tanárok, írók és újságírók is, a korabeli lengyel társadalom szellemi vezető rétegének legjobbjai. Kivégeztek 14 tábornokot, 24 ezredest, 79 alezredest, 258 őrnagyot, 20 egyetemi tanárt, 300 orvost, több száz jogászt és ügyvédet, mérnököket, tanárokat, közel 100 írót és újságírót és legalább 200 képzett pilótát.
    A szovjetek a németekre akarták kenni az egészet azzal az indoklással, hogy nem is 1940-ben, hanem 1941-ben történt és a katyni tömegmészárlás ügyét a nürnbergi nemzetközi katonai törvényszék előtt a szovjet ügyészek fel is vetették a németek ellen, de a vádat hamar elejtették.

    Az 1950-es években egy amerikai kongresszusi vizsgálóbizottság egyértelműen arra a következtetésre jutott, hogy a lengyel tiszteket a szovjet hatóságok gyilkolták halomra.

    VálaszTörlés