1. Csodaszarvasunk Isten hírnöke, a teremtett világ jelképe
2. Madár: lélekjelkép, az anyagot és erőt összekötő lélek
jelképe
3. Turul madarunk kiemelten napjelkép: repte jelképezi a Nap
látszólagos körpályáját.
4. Csengő,
harang: lélekjelkép, a jó ember érzékeny
lelkiismeretének jelképe. Amint a csengő a legkisebb fuvallatra is hallatja a
hangját, lelkiismeretünk is ilyen érzékenyen válaszol a tanításra, s Isten,
teremtésben megnyilvánuló szavára.
5. Igazmondó
aranytükrünk a lélek
jelképe. Ez a legősibb korok óta jelenlévő, s legtovább fennmaradó
jelképünk.[9]
6. Megyer: Isten, teremtő erejének jelképe. Ég felé mutató,
egyenes bot a hímség, a reá kötött virágcsokor nőiségi jelkép: a kettő együtt
életjelkép.
7. Mén rúd: hun magyar népünk Mén Istenének tiszteletére épült
oszlop, fenti jelentéssel. Ipolyi Magyar mithológiája a mén-rúd hagyományos
méreteit is megadja. Ezen Mén Isten neve szerepel a világ imáinak végén Ámen
alakban, ami éppen olyan megerősítés, igenlés, mint a magyar igaz.
8. Az életfa: a világokat összetartó erő jelképe. Magyar életfa
volt a Csodaszarvas agancsa, a fenyő, a virágos életfa, melyen egy tőből
ezerféle virág virított, a háromágú gyertyatartó, szádok fáink.
9. Gyertya: az égi fény jelképe. Csodaszarvasunk agancsai hegyén
maguktól gyúló gyertyák, illetve csillagok ragyognak.
10. Zászló: rúdja a teremtő erő, lapja az anyag jelképe, a kettő
együtt életjelkép. Népi imáink mennyei zászlója az északi fény piros-fehér-zöld
lobogása: e színek a legősibb idők
óta nemzeti színeink, s Tündér Ilona színei. Az északi fény ritka, de meglévő
fehér-kék színei fehér-hunjaink nemzeti, s Nagyasszonyuk Temise jelképes
színei. Ez ment át később a kék-fehérben ábrázolt keresztény szűzanya színeivé.
11. Kalács: Boldogasszonyunk, s az életben jelenlévő Teremtő
jelképe. Hasonló gondolatot rejt népünk azon figyelmeztetése, hogy minden
búzaszemen Jézus arca van jelen. Elnyomatásunk idején a “Kúcsos (kulcsos)
kalács alakja, fonása üzenetet közvetített.
12. A palócvidéki karácsonyi
ostya: napjelkép. Népünk a napot „eleven ostyának” is hívta, s ez
figyelmeztette, hogy fényt eszik, amikor magához veszi éppen úgy, mint amikor
táplálékot vesz magához. Minden e földi táplálék: fényparány, olyan
csomagolásban, amit el tudunk fogadni.
13. A Kör, a Korona a teremtett világ jelképe,
melyet a Madár hord szárnya alatt: „szárnya alatt korona, koronában igaz hit,
igaz hitben Boldogasszony...” Más ima szerint: „Felnézek magas mennyországra,
ott látok egy szűz koronát, kívül aranyos, belül irgalmas...” Ennek jegyében
tiszteljük Magyar Szent Koronánkat.
14. Székely kapu: oltár, melynek keretében kel fel a nap bizonyos
ünnepek idején. Legtöbbször a téli, vagy nyári napéjegyenlőséget jelezték. A
Székely kapu kerete az anyag jelképe, a keretében felkelő Nap az
életet hozza, s így oltárrá avatja; dúcában fészket rakó galambok a lélek
jelképei. Tájolásával bizonyos ünnepeket, legtöbbször a téli, vagy nyári
napéjegyenlőséget jelezték.
15. Az életfa:
a világokat összetartó erő jelképe. Magyar életfa volt a Csodaszarvas agancsa,
a fenyő, a virágos életfa, melyen egy tőből ezer virág virított, a háromágú
gyertyatartó, szádok fáink.
16. Nemzeti címerünk:
őseredetileg az élet edényét, kupáját jelentette, melynek két partját az élet
alapját képező négy erő köti össze. A mellette álló angyalok közül a jobb
oldalon álló Magor teremtő lelkének, a bal oldalon álló Hunor lelkének és
Isten-ostora szerepének jelképe. A helyettük később használt két lombos ág
közül a makkos tölgyfa Magor
jelképe, az olajfa dárdás levele
Hunoré. Ezen élet-edény meg nem értett képe ment át a lovagkor címer pajzsaira.
Anonim levélírónk küldte, köszönjük!
Levél a FELELET.net szerkesztőinek (kattintson!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése