A költészet napjára

Tóth Ilona: Ébresztő

Mivé lettél Árpád büszke népe?
Mivé lettél nemzetem óh magyar?
Kardodat kezedből miért tevéd le?
Háborút már többé nem akarsz?

Meghátráltál a gyáva csőcseléktől,
Örök szégyen, gyalázat ez reád.
Ki eddig védted viharban, vészben,
Most már veszni hagyod hazád?

Szemed lehunyva, kezed megláncolva
Idegen kéz szántja földedet.
Furfang, cselszövény uralkodik rajtad,
Meddig tűröd még ezt a helyzetet?

Idegen nép dúlja fel otthonod.
Kinek robotolsz, magad sem tudd?
Veszélyben léted, életed,
S nincs készen tartva fegyvered?

Ha elástad is a harcibárdot,
A rozsda szét nem marja ott.
Ébredj magyar!
Tűzd dárdád hegyére a dicső szent zöld színű lobogót!

Akkor méltó leszel majd őseidhez,
Ne csüggedj árva nemzetem, magyar!
Kardot a kézbe, Isten veled lesz és áldott a haza,
Mit oly sok szív akar!

.
Írta: Tóth Ilona, 1946. július 21-én, 14 éves korában