2008. június 10., 2008. július 12. és 2010. augusztus 23. Három holttest, valahol egy ismeretlen országban. Idegenben hullnak a magyarok, az amerikai mohóságnak köszönhetően. Három ostobaság, három élet, három család, három gyász.
- Egy magyar nő értelmetlen halála Afganisztánban -
A cím kitalált. Az esemény valós leírása pedig ez lehetne: Magyarországtól több ezer kilométerre, honvédő pakisztáni hősök megtámadtak egy, a hazájukat feldúló és sakkban tartó, ismeretlen, fegyveres alakulatot. Az akció során egy nő, akinek saját hazájában, gyermeke és férje mellett lett volna a helye, életét vesztette.
Helyette ezt olvashatjuk a médiumokban:
„Megöltek egy magyar katonanőt Afganisztánban
A 32 éves P.-né Á. Judit 2002 óta szolgált a Magyar Honvédségben, 2003-ban Macedóniában és Koszovóban is önkéntesként teljesített szolgálatot. Munkáját többször elismerték, 2007-ben a Békefenntartásért Szolgálati Jellel tüntették ki. Az elesett katonának gyereke nem volt, férje szintén szerződéses katona, ugyanabban a kontingensben szolgált, de ő néhány napja már egy előző váltással hazatért Afganisztánból - közölték a sajtótájékoztatón. P.-né Á. Judit törzsőrmesteri rangban szolgált, posztumusz hadnaggyá léptették elő.”
A tragédia súlyát természetesen semmilyen körülmény sem oldhatja fel, mégis jó lenne végigvenni egy-két pontot.
A támadás napján a média intenzíven foglalkozott az üggyel. 40 hivatkozást számoltam a gHírekben. A történet rövid és velős: szegény áldozat, szegény mi, velejéig gonosz afgánok. Foglalkozzunk inkább a valósággal. Az amerikai hódítást palástoló afganisztáni inváziónak, bocsánat missziónak, hűséges kiszolgálója a Magyar Honvédség is. Tetszik érteni? A Magyar Hon védelmére létrejött fegyveres testület, idegenek szolgálatában! Nem tudom elképzelni, hogy milyen határvitánk lehet Afganisztánnal, ~2000 km messzeségből?! Bombázástól tartanánk? Nincs is légierejük a nyomorgó nomádoknak (ősöreg orosz helikopterek és amerikai szállítójárművek)!
Így nézne ki Magyarország határvidéke?!
Nagyításért kattintson a képre!
Szintén érdekes korábbról a koszovói „önkéntesség” fogalma. Ezen az alapon bármelyik munkavállalót nevezhetjük önkéntesnek, pl.: önkéntes fodrásznak. Fogalmazzunk tisztán! Ezek az emberek - ne szépítsük -, pénzért mentek oda, jó pénzért! Természetesen ehhez a hadjárathoz is gyártottak ideológiát az amerikaiak, és osztogatták a plecsniket, miközben megvetették lábukat a Balkánon (is). Most a keletet célozták meg, mert ott az áhított kincs, ezért viszik oda a békét, …fegyverarzenállal!
A legnagyobb problémám azonban, a honvédelem téves értelmezése. Magyarországnak most nem az Amerika irányította – „misszióra-küldetésre” (leigázásra) és általános „békefenntartásra” (gyarmatosításra) - hadakozásra van szüksége, valahol messzi távolban, hanem arra, hogy Magyarországon, belülről építsük megmaradásunkat, a jövőnket, és minél több gyermeket adjunk hazánknak*, akik majd ezen a szent földön védelmezik az övéiket. Ez az igazi Hon védelem. Mikor, valaki az utóbbi helyett az előbbieket választja, legnagyobb együttérzésünk és gyászunk mellett is, nem lehet a mi hősi halottunk.
Végül egy kis ízelítő az amerikai arroganciából:
"Hálásak vagyunk a magyar kormánynak, a Magyar Honvédségnek és a magyar embereknek az együttműködésért és az áldozatokért, amelyekkel hozzájárulnak ehhez a létfontosságú erőfeszítéshez". /Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok nagykövete/
*Az idei, legújabb felmérés szerint, változatlanul fogy a magyar összlakosság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése