2010. november 7., vasárnap

PIACI ABSZURD



Szombaton, mint máskor is, elmentem a piacra, mert megkívántam a körtét és úgy tudtam, szezonja van. Nézelődtem a standok között és örömmel nyugtáztam, hogy kedvenc gyümölcsöm is szerepel a portékák között. Talán ez lesz a legjobb, döntöttem az egyik kofa asztalánál. Igen, ennek a körtének szép a formája, szép a színe, és egészen frissnek tűnik. Az árus kis táblájáról megtudhattam, hogy Kovács Istvánné Marika néni őstermelő, és számlaképes.
Megszólítottam hát:
-          Jó napot kívánok! Mibe kerül a körte kilója?
-          449,- Ft, de a tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek.
-          Elnézést, hogyan tetszett mondani?
-          A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek.
-          Pontosan mit értsek ez alatt?
-          Van egyszer a mérleghasználati díj, ami 4,- Ft kilónként. Hozzájön a „humánerő bevonási illeték”, - azaz, hogy én pakolom a körtét – ami kilónként újabb 4,- Ft. Kedvezmény adok 3 kg felett, ami 3 és 5 kiló között 7,82%, 5-10 kiló között 8,63% és afelett 9,14%. Mázsás tétel esetén megbeszélés tárgya az ár.
-          Nem egyszerű! Van még valami tudnivaló?
-          Az árú kiválasztásának két módja is van. Első esetben én pakolom a körtéket a nejlonzacskóba, ez - mint már mondtam - feláras, a másik lehetőség, hogy ön szemeli ki a körtéket. Ez utóbbi esetében „árú sérülésének eshetőségére kirótt pótlék”-ot számítok fel, ami pont annyi mint az illeték, azaz 4,- Ft kilónként. Itt említem meg, hogy a nejlontasak ára is 4,- Ft, és 2 kilónál többet nem helyezek egy zacskóba. Más módon nem adom ki az árut.
-          Ühüm. Akkor, most mibe kerül a körte kilója?
-          Van egyszer a mérleghasználati díj, ami…

Elképzelhetetlen lenne a fenti történet a kedvenc piacunkon, a jó öreg Marika néni pedig már gyerekkorunk óta a „családi beszállító”. Életünk már generációk óta az egyszerű adás-vétel alapján működik, a valamit-valamiért cserekereskedelmet felváltó pénz alapú kereskedést legjobban az árcédula szimbolizálja. A cédula, amire rá van írva, hogy az adott termék mennyit ér, vagy legalább is, mennyire tartja értékesítője. Le van írva, egyértelmű és nem lehet többféleképpen értelmezni.
A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek.” azaz „Most hazudunk neked, de ne törődj vele!”. „Szép és jó amit kínálunk, de ne gondold, hogy csak úgy a tiéd lehet!” „Térj be hozzánk, akkor már nem szabadulsz!”.
Miért fogadjuk el, hogy a pénzintézetek, kereskedők, - látványos reklámkampányokban mást kínáljanak nekünk, mint amit a valóságban kapunk, és amiért a valóságban fizetünk? Rábírnak minket arra a konstrukcióra, aminek apró betűs részei számunkra ismeretlenek, ha másért nem, azért mert a szerződők többségének ismeretlenek az ott felsorolt fogalmak. Ez természetesen nem véletlen, érdekelt a másik fél ebben. Követeljük, hogy magyarázzanak el mindent, mielőtt aláírnánk valami ilyesmit! Tennünk kell azért, hogy Magyarország legkedveltebb „rablószlogenje” ekképpen módosuljon: A tájékoztatás teljes körű és konkrét ajánlatot tartalmaz.
Azt várom, hogy visszatér az idő, mikor eltűnnek az apró betűk és nagyobb magán beruházásaink, valamint banki műveleteink hasonlatosak lesznek a piaci vásárlásainkhoz, ahol a körte egyszerűen körte, amit Marika néni árul már harminc éve, ilyenkor tájt kilóját kerek 450,- forintért.



1 megjegyzés:

  1. Emlékszem az Emitel (Első Magyar Izraeli Telefontársaság) tévesen tájékoztatta ügyfeleit a Karácsonyi akcióról, melyben olcsóbb tarifát biztosított az ügyfeleknek az ünnepre... Sokan telefonáltak is, aztán jött a hidegzuhany, a tarifa még se úgy volt, ahogy azt előre bocsátották. Sokan reklamáltak, úgy hogy kénytelenek voltak kiadni egy közleményt, melyben elnézést kértek a : félre értelmezésért! Nem a félre tájékoztatásért!
    Feltételezem nem tiltották el őket, a hasonló üzleti vállalkozástól...

    VálaszTörlés