.
…”Azok a jobboldali értelmiségiek, akik most – felháborodva a nyugati pénzügyi körök arroganciáján – az utcára vonulnak az Orbán-kormány mellett, valójában ennek a legrosszabb forgatókönyvnek a bekövetkeztét segítik elő. Teljesen haszontalan a demonstrációjuk, hiszen sem az IMF, sem az EU nem fog megijedni és visszavonulót fújni a szenvedélyesen protestáló tüntetők láttán. Nem veszik észre, hogy a minket ért – gyakorta igaztalan (fasisztaveszély, diktatúra stb.) – támadások alapja és fő táplálója éppen a kormány hibás gazdaságpolitikája, amely elfogadhatatlan és megengedhetetlen eszközöket használ.
…”Azok a jobboldali értelmiségiek, akik most – felháborodva a nyugati pénzügyi körök arroganciáján – az utcára vonulnak az Orbán-kormány mellett, valójában ennek a legrosszabb forgatókönyvnek a bekövetkeztét segítik elő. Teljesen haszontalan a demonstrációjuk, hiszen sem az IMF, sem az EU nem fog megijedni és visszavonulót fújni a szenvedélyesen protestáló tüntetők láttán. Nem veszik észre, hogy a minket ért – gyakorta igaztalan (fasisztaveszély, diktatúra stb.) – támadások alapja és fő táplálója éppen a kormány hibás gazdaságpolitikája, amely elfogadhatatlan és megengedhetetlen eszközöket használ.
S itt óhatatlanul merül fel a kérdés: valóban azt hiszik a tüntetések résztvevői, hogy az Orbán-kormány fogja megvédeni a világot, vagy legalábbis Magyarországot a rablókapitalizmus rémségeitől, a pénzuralom mételyétől? A másfél éves kormányzás intézkedései között elvétve ha lehet találni egyet-kettőt, amely valóban a kisemberek helyzetén próbált segíteni, ugyanakkor viszont hosszan lehetne sorolni azokat, amelyek a hazai nagytőke és politikai elit érdekében fogalmazódtak meg.
Ez az értelmiségi sürgés-forgás, a petíciók, a memorandumok gyártása, az utcára vonulósdi ugyanakkor elfedi a lényeget, amiről valóban társadalmi diskurzust kellene (már régen kellett volna) kezdeni, ez pedig az, hogy miként is lehetne megerősíteni a magyar gazdaságot, hogyan lehetne a helyi piacokat aktivizálni, a kistermelők együttműködését elősegíteni, a versenyképességet fokozni. Hiába ugyanis a nemzeti hevület, a gazdasági szabadságharcot csak erős gazdasági szereplőkkel lehet megvívni, tehát először talán ezeket kellene megteremteni. Igaz, ez igen macerás munka, sokkal könnyebb a tragikus hős szerepében tetszelegni, a nemzethalált emlegetni, és minden felelősséget a velünk szemben ármánykodó IMF-re és EU-ra hárítani, ahelyett, hogy végre szakszerűen elkezdenénk dolgozni, és aztán a jól megérdemelt munka után az igen szerény eredményeknek örülni. Sajnos azonban ez nem sajátja a magyar karakternek*, így hát marad „az eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem”.
A teljes cikk megtekinthető: ITT!
*magyar karakter – Csak a pontosítás kedvéért, nem magyar karakter, hanem magyarországi karakter! A szerk.
.
Felemelő volt a békemenet... Kár, hogy a Kormány mögé való felállásként értelmezték a médiumok és közszereplők.
VálaszTörlésValójában az ország szuverenitásának megőrzéséért álltak egy emberként a sorba...
Mert ugye azt senki sem hiszi, hogy Gergényi úr barátja mögé, felsorakozna bármelyik oldal is!
Nagy a baj, s az is marad, amíg a kormányfő, kecské(k)re bízza a káposztát!
A sétafika után bejelentették, hogy lemond Ángyán József és Bencsik János...
VálaszTörlésHa az igazak távoznak a Pintérek, Fellegik, Lázárok maradnak, akkor mi lesz velünk?