Új Magyar Alaptörvény

262 igen, 44 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta az Országgyűlés az új magyar alaptörvényt. Az alkotmány zárószavazásán az MSZP és az LMP nem vett részt. Az alaptörvényt 2011. április 25.-én Húsvét Hétfőn írja alá Schmitt Pál államfő, és 2012 januárjában lép életbe.

Fontosabb részletek:

• Alaptörvénybe foglalták a miniszterelnök-helyettesi posztot

• Az országgyűlési képviselők száma legfeljebb kétszáz fő (2014-től)

• Alpolgármester nem csak a helyi képviselők közül választható, azaz „kívülről” is hozható

• Parlamenti többség dönt az alkotmánybírák jelöléséről (korábban a frakciók egyetértése volt szükséges)

• Átalakul a közmédiumok felügyeletének rendje

• „A jó erkölcsbe ütköző” végkielégítéseket visszamenőleg különadóval sújtják (98%-os adó)

• Kiterjesztették a bírósági titkárok hatáskörét, szabálysértési ügyekben elzárást is kiszabhatnak.

• A katonák, a rendőrök és a titkosszolgálat tagjai leszerelésük után három évig nem indulhatnak választásokon (parlamenti, önkormányzati, európai parlamenti)

• Az új alkotmány

• Négy részből és 53 cikkből áll: (A korábbi 15 fejezetből és 79 cikkből állt.)

• A Nemzeti Hitvallás című preambulummal kezdődik, ezen belül az alaptörvény a Himnusz első sorával. Leszögezi, hogy „Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaállítását 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.” Azaz a nyilas és kommunista időszak és jogalkotása semmis. Azt megelőzően az ezeréves történeti alkotmányra hivatkozik.

• A szuverenitás (önálló államiság) letéteményese a nép helyett a nemzet.

• A kereszténység, mint nemzetmegtartó tényező, a Szent Korona mint a folyamatos magyar államiság megtestesítője: alkotmányos értékek

• Az Alapvetés című rész. Ebben rögzítik, hogy hazánk neve Magyarország (korábban Magyar Köztársaság volt). Szerepel benne a házasság (férfi és nő közötti) intézménye.

• Új meghatározások: 

• A család a nemzet fennmaradásának alapja

• „Az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért”

• Magyarország védi a magyar nyelvet

• A Szabadság és felelősség címet viselő fejezet az alapjogokat és a kötelezettségek sorolja fel.

• A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg

• Tiltja a kínzást, az embertelen bánásmódot, az emberkereskedelmet: új passzusként az „emberi egyedmásolást” is

• Szintén itt olvasható először, hogy a tulajdon társadalmi felelősséggel jár

• A gyermekek kötelessége gondoskodni rászoruló szüleikről

• A testi és lelki egészség jogának érvényesülése (pl.: Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasága)

• Az államcímű rész az államszervezetről szól.

• Közpénzügyek:

• Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét

• A kormány nem vehet fel olyan kölcsönt, amelynek következtében az államadósság szintje meghaladná az előző évi GDP 50 százalékát

• A Magyar Nemzeti Bank elnökét hat évre nevezi ki a köztársasági elnök. Az alelnököket az államfő nevezi ki (eddig az MNB elnöke tette)

• Választás: 

• Újdonság, hogy (2014-től) az eddigi négy- helyett ötévente választják meg az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket

• Nem csak magyar állampolgár lehet polgármester (?! a szerk.)

• Jogalkotás:

• A kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását (a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezető is alkothat passzust)

• Bővül az Országgyűlés által megválasztott tisztségviselők köre az alapvető jogok biztosának helyetteseivel Igazságszolgáltatás:

• Alapjog: az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez való jog

• Tényleges életfogytiglani büntetés (csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. Jelenleg 16-an töltik így, a szabadulás reménye nélkül a büntetésüket)

• Alkotmánybíróság: 15 tagúra bővül (11 tagja volt)

• 12 évre választják őket (korábban 9 éves mandátumuk volt, melyet egyszer újíthattak meg)

• A testület már nem bírálhatja felül a kormány pénzügyi intézkedéseit (csak ha az államadósság a GDP 50 százaléka alatt van – jelenleg 80 százalék), kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül

• Elnökét a parlament választja (eddig az alkotmánybírák választották) _ A bírósági döntéseket is felülbírálhatja

• A Kúria lép a Legfelsőbb Bíróság helyére

• Megszűnik a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának tisztsége. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának neve alapvető jogok biztosára változik

• Nyugdíjügyek:

• Az állami nyugdíjrendszer mellett önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények alapítása (korábban a magánnyugdíjpénztárak is szerepeltek)

• A jövőben a bírákhoz hasonlóan az ügyészek szolgálati jogviszonya is az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig (65. év) állhat fenn (eddig 70. év volt.) A Kúria elnöke és a legfőbb ügyész mentesül ez alól.