PIACI ABSZURD

Szombaton, mint máskor is, elmentem a piacra, mert megkívántam a körtét és úgy tudtam, szezonja van. Nézelődtem a standok között és örömmel nyugtáztam, hogy kedvenc gyümölcsöm is szerepel a portékák között. Talán ez lesz a legjobb, döntöttem az egyik kofa asztalánál. Igen, ennek a körtének szép a formája, szép a színe, és egészen frissnek tűnik. Az árus kis táblájáról megtudhattam, hogy Kovács Istvánné Marika néni őstermelő, és számlaképes.

Megszólítottam hát:

-          Jó napot kívánok! Mibe kerül a körte kilója?

-          449,- Ft, de a tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek.

-          Elnézést, hogyan tetszett mondani?

-          A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek.

-          Pontosan mit értsek ez alatt?

-          Van egyszer a mérleghasználati díj, ami 4,- Ft kilónként. Hozzájön a „humánerő bevonási illeték”, - azaz, hogy én pakolom a körtét – ami kilónként újabb 4,- Ft. Kedvezmény adok 3 kg felett, ami 3 és 5 kiló között 7,82%, 5-10 kiló között 8,63% és afelett 9,14%. Mázsás tétel esetén megbeszélés tárgya az ár.

-          Nem egyszerű! Van még valami tudnivaló?

-          Az árú kiválasztásának két módja is van. Első esetben én pakolom a körtéket a nejlonzacskóba, ez - mint már mondtam - feláras, a másik lehetőség, hogy ön szemeli ki a körtéket. Ez utóbbi esetében „árú sérülésének eshetőségére kirótt pótlék”-ot számítok fel, ami pont annyi mint az illeték, azaz 4,- Ft kilónként. Itt említem meg, hogy a nejlontasak ára is 4,- Ft, és 2 kilónál többet nem helyezek egy zacskóba. Más módon nem adom ki az árut.

-          Ühüm. Akkor, most mibe kerül a körte kilója?

-          Van egyszer a mérleghasználati díj, ami…

Elképzelhetetlen lenne a fenti történet a kedvenc piacunkon, a jó öreg Marika néni pedig már gyerekkorunk óta a „családi beszállító”. Életünk már generációk óta az egyszerű adás-vétel alapján működik, a valamit-valamiért cserekereskedelmet felváltó pénz alapú kereskedést legjobban az árcédula szimbolizálja. A cédula, amire rá van írva, hogy az adott termék mennyit ér, vagy legalább is, mennyire tartja értékesítője. Le van írva, egyértelmű és nem lehet többféleképpen értelmezni.

„A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek.” azaz „Most hazudunk neked, de ne törődj vele!”. „Szép és jó amit kínálunk, de ne gondold, hogy csak úgy a tiéd lehet!” „Térj be hozzánk, akkor már nem szabadulsz!”.

Miért fogadjuk el, hogy a pénzintézetek, kereskedők, - látványos reklámkampányokban mást kínáljanak nekünk, mint amit a valóságban kapunk, és amiért a valóságban fizetünk? Rábírnak minket arra a konstrukcióra, aminek apró betűs részei számunkra ismeretlenek, ha másért nem, azért mert a szerződők többségének ismeretlenek az ott felsorolt fogalmak. Ez természetesen nem véletlen, érdekelt a másik fél ebben. Követeljük, hogy magyarázzanak el mindent, mielőtt aláírnánk valami ilyesmit! Tennünk kell azért, hogy Magyarország legkedveltebb „rablószlogenje” ekképpen módosuljon: A tájékoztatás teljes körű és konkrét ajánlatot tartalmaz.

Azt várom, hogy visszatér az idő, mikor eltűnnek az apró betűk és nagyobb magán beruházásaink, valamint banki műveleteink hasonlatosak lesznek a piaci vásárlásainkhoz, ahol a körte egyszerűen körte, amit Marika néni árul már harminc éve, ilyenkor tájt kilóját kerek 450,- forintért.