Lezárult a vizsgálat: nem történt visszaélés a halasi pszichiátrián
MTI
2010.02.05. 17:30
Kiskunhalas - Sem a belső-, sem a független szakmai szervezetek által lefolytatott vizsgálat nem tárt fel olyan visszaéléseket, amelyek a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonának munkatársaival szemben a sajtóban felhozott súlyos vádak megalapozottságát alátámasztotta volna - közölte a Szociális és Munkaügyi Minisztérium pénteken az MTI-vel. A rendőrség még nem fejezte be a kiskunhalasi intézményben a vizsgálatot.
A vizsgálat megállapítása szerint a bejelentésben nem szerepeltek konkrét események és időpontok, általánosságokban és ellentmondóan beszéltek a betegek bántalmazásról, a bejelentésben megfogalmazott szexuális események megtörténtére a meghallgatások során konkrét információ, tény nem merült fel - olvasható a minisztérium közleményében.
Az egyik kereskedelmi televízió másfél hete számolt be arról, hogy a kiskunhalasi pszichiátrián súlyosan bántalmaznak és szexuálisan kihasználnak betegeket.
A minisztérium tudatta: a vizsgálat szerint az intézményvezető az ellátotti jogok védelme érdekében a bejelentést követően azonnal intézkedett a felmerült vádak kivizsgálásra.
A vizsgálóbizottság tagjait szakmailag körültekintően választották ki, tagja volt egy igazságügyi orvos szakértői gyakorlattal rendelkező pszichiáter szakorvos is. A vizsgálat kiterjedt az érintett ellátottak megvizsgálására, azonban bántalmazásnak és tettlegességnek nyomait nem találták.
Az intézmény munkáját ellenőrző szociális szervezetek, hatóságok az intézmény és az ott dolgozók tevékenységét igényesnek, jó színvonalúnak értékelik, az elmúlt években az érdekképviseleti fórumon sem merült fel a sajtóhírekben szereplő súlyos panasz - írták.
Január végén a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés MSZP frakciója nyílt levelet intézett a közgyűlés elnökéhez, amelyben rendkívüli ülés összehívását kezdeményezték, kérve a testület elnökétől, hogy soron kívül adjon tájékoztatást az intézményben történtekről.
Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke a nyílt levélre reagálva az MTI-nek elmondta: az intézményben történteket a hamarosan sorra kerülő közgyűlés egyik napirendi pontként tárgyalni fogja. Hangsúlyozta: a szükséges intézkedéseket mindkét intézményben, időben megtette, belső vizsgálatot rendelt el, illetve megvárják az ügyészség és a gyámhivatal által indított vizsgálat eredményét, s azok ismeretében lehet dönteni a továbbiakról.
Mihályné Bornemisza Eleonóra őrnagy, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta: a rendőrség még nem fejezte be a kiskunhalasi intézményben a vizsgálatot - amelyet a többi vizsgálattól függetlenül folytatnak -, ezért egyelőre bővebb információt nem tudnak adni.
Na ezek meg merre jártak? Nincs nevük?
VálaszTörlésMi folyik a zárt ajtók mögött?
VálaszTörlés2010. február 10. | szerda
Címkék:BűnügyEgészségügyi ellátás
Feljelentést tett a kiskunhalasi Pszichiátriai és Fogyatékos Betegek Otthonának két ápolónője: azt állították, hogy kollégáik egy része kegyetlenül bántalmazta, szexuális játékokra biztatta az ápoltakat.
Az intézet két hónapja zajló belső vizsgálata szerint nem igazolódtak be a vádak: a rendőrség szoros ügyészi felügyelet mellett nyomoz.
– Volt olyan műszakváltásom, amikor a kolléga azzal fogadott: az egyik ápoltat úgy megverték az éjszaka, hogy egész éjjel azért imádkoztak, meg ne haljon – meséli Judit, az egyik ápolónő.
– Engem az első napomon az fogadott – teszi hozzá Éva –, hogy az ápolónő, amikor az egyik beteg nem engedelmeskedett neki, berántotta a szobájába, és agyba-főbe verte. Azután kijött, és azt mondta nekem, hogy jegyezzem meg: ezek nem emberek, ezekkel így kell bánni.
Az intézet hetes osztályán az ön- és közveszélyes ápoltak között szigorú protokollok szerint kellene járni-kelni, a legapróbb jelekre is figyelni kell, hiszen némelyik beteg akár minden előjel nélkül komoly kárt tehet magában vagy másokban. Nem csoda, ha fizikailag jó kondícióban lévő férfiak látják el az ápolói feladatok egy részét: akik a két ápolónő szerint visszaéltek a helyzetükkel, azok is végzett szakápolók voltak. Judit és Éva szerint nem csak bántalmazták a betegeket: előfordult, hogy „show”-t rendeztek, rávették az egyik ápoltat, hogy például cigarettáért cserébe orálisan elégítse ki a másikat. Volt, aki rendszeresen ellopta a betegeknek a hozzátartozók által behozott ételt – mindez azért maradhatott titokban, mert az intézet hetes osztálya meglehetősen zárt, a száznál több dolgozó közül összesen tizenkét-tizenöt fő fordul meg itt. A munka állandó figyelmet igényel, veszélyes.
– A főnővér tudta, de az volt az álláspontja: gyerekek, ti viszitek a bőrötöket a vásárra, csináljátok, ahogy tudjátok – meséli Éva.
Judit és Éva december elsején elmondták az intézmény igazgatónőjének, Simon Ilonának, hogy mi zajlik a hetes osztályon.
– Négyszemközt akartunk beszélni vele, de ő azonnal hívta a főorvosnőt és a főápolónőt – meséli Éva. – Hogyan reagált arra, amit elmondtak? – kérdezek vissza. – Kerekedett a szeme, egyik cigarettát szívta a másik után. Kértük, hogy maradjon köztünk, amit mondunk, de pár nap múlva kiszivárgott a kollégák közé. Jegyzőkönyvet vettünk fel, és azt mondta, hogy vizsgálatot fog indítani. Egy héten belül vagy tíz kamerát szereltetett fel az osztályon, és két kollégát áthelyezett másik osztályra, de ezen kívül semmi nem történt.
A két ápolónő január közepén ment el a kiskunhalasi ügyészségre.
Az intézet igazgatónője, Simon Ilona a botrány kirobbanása után egy-két alkalommal nyilatkozott a sajtónak, pár szót a Szabad Földdel is beszélt, végül úgy döntött, hogy a „nyomozás érdekeire való tekintettel” inkább egy közleményt ad ki. Ennek lényege, hogy november 27-én – az időpont sem azonos azzal, amit az ápolónők mondanak, a jegyzőkönyv december elsejére van dátumozva – belső vizsgálatot indított, amely csak most zárult le, és eszerint nem igazolódtak a bejelentők állításai. De vizsgálódik az Államigazgatási Hivatal, a módszertani központ, valamint a rendőrség is; az intézmény együttműködik a hatóságokkal, „hiszen mindenkinek érdeke, hogy az igazság felszínre kerüljön”.
VálaszTörlésKorábbi nyilatkozataiban az igazgatónő arra utalt, hogy Éva bosszúból találta ki a rémségeket, mert határozott idejű szerződését nem hosszabbították meg. – Közcélú ápolóként közvetítettek ki – mondja erről Éva –, nekem ezt az állást el kellett fogadnom. De hatvanezer forintért ön- és közveszélyes betegek között dolgozni napi tizenkét órát, nem az az álommunka, amihez az ember mindenáron ragaszkodna.
Judit esetében még ennyi okot sem le¬het találni: az ápolónő tizenhat éve, ti¬zen¬nyolc éves kora óta dolgozik az intézetben. Vele kapcsolatban az a kérdés merült fel, ha a brutális gyakorlat már régóta folyik, akkor miért csak most jelezte.
– Mára belebetegedtem ebbe, betelt a pohár – mondja Judit. – Kétszázas vérnyomással küldtek táppénzre, és ha ennek vége lesz, akkor szerintem a betegségem is elmúlik.
A Kiskunhalasi Városi Ügyészség vezetője, Téglás Péter azt mondta a Szabad Földnek, hogy a nyomozás kezdetén sarkos kijelentéseket nem lehet tenni: a rendőrség szigorú ügyészi felügyelet mellett elsősorban szemérem elleni erőszak minősített esete ügyében nyomoz.
Kérdésünkre, hogy hogyan lehet egy ilyen viszonylag régen elkövetett – az ápolónők júniustól november végéig lezajlott eseményekre hivatkoznak – ügyben bizonyítékot találni, az ügyész elmondta: élni fognak a törvényben engedélyezett összes lehetőséggel. Akár az ápoltakat is meghallgathatják, hiszen a büntető eljárásjogban nincsen kemény szabály arra, hogy ki tehet tanúvallomást – megfelelő szakértő segítségével, a gondnokuk jelenlétében akár a betegek is nyújthatnak hasznos információkat.
►
Végül az ápolónőket arról kérdeztem: miután bejelentették az igazgatónőnek, mi történik, és ő egyértelmű lépéseket tett azért, hogy ha történt is bármi, a folytatásnak elejét vegye, miért nem elégedtek meg ennyivel, miért mentek az ügyészségre?
– Ha látta és hallotta volna, amit én láttam, nem kérdezné ezt – válaszol Éva. – Azt szeretném, hogy akik ezt tették, azokat vonják felelősségre.
– Azt akarom, hogy az ilyesmi ne fordulhasson elő – mondja Judit. – Nem kell olyan sok ahhoz, hogy bárki egy hasonló osztályon találja magát, kiszolgáltatva. Volt egy kolléganőm, aki egy nap fejfájásra panaszkodott. Adtam neki fájdalomcsillapítót, de hányni kezdett. Hazavittem a férjéhez – két éve pedig az ápoltam. Nagyon nehéz helyzet, nehéz határokat szabni. Nem léphet be a nővérszobába, ahol korábban ki-be járkált, gyakran elfelejti szegény. Nekem is nehezemre esik úgy nézni rá, mint a betegemre, nem pedig, mint a kollégámra. Ez a zárt osztály. Itt mindenkinek van egy téglája.
Tanács Gábor