Őssejt

Őssejt - Etikai problémák 

Bizonyos kutatási eredmények szerint elképzelhető, hogy a felnőtt, differenciált (külön funkcióval rendelkező) őssejtek valamiképpen visszaalakíthatók kezdeti állapotukba. Ez nagy könnyebbség lenne a kutatóknak is, ugyanis jelenleg kizárólag embriókból lehet hozzájutni – most még csak kutatási célra – ezekhez a sejtekhez, ami viszont alapvető etikai problémákat vet fel, mivel az őssejteket eddig nem csak a mesterséges megtermékenyítéseknél keletkező fölösleges embriókból (?) nyerték ki, de direkt erre a célra is létrehoztak embriókat(?!) attól függően, hogy az adott ország törvényei mire adtak lehetőséget. Ezen etikai megfontolások miatt az Európa Parlament döntésében akár meg is tilthatja az emberi embriók őssejtkutatási célokra történő előállítását. Az esetleges tiltás természetesen nem befolyásolja a saját őssejtek eltárolását és gyógyászati célú felhasználását, ezen a területen teljes erővel folyik tovább a kutatás. Az USA tudományos-szakmai előnye most is behozhatatlan, ám a beavatkozások, beültetések száma Ázsiában a magasabb. Míg a világ egyik felén „csodás” gyógyulásokban, máshol mellnagyobbításokban, nyolcvan évesen is tökéletes fogazatban reménykednek, a műtétre várok. Az ipar épül, táp és erősítő szerek hirdetik: spontán őssejtkialakulást (?) is előidézhetünk, helyes diétával. A génbankok most csak második helyen lehetnek, őssejtet akar raktározni mindenki. Miért ilyen érdekes ez a sejt? Az őssejt, a zigóta állapotnak megfelelő sejt. Legfontosabb tulajdonsága, hogy nincsen „kódolása”. Az őssejt bármilyen sejté képes alakulni, korai, fejletlen állapota miatt. Érthető tehát a nagyfokú érdeklődés. Pl.: Egy szívinfarktus során a sérült szövetek elhalnak végleg, nincsen regenerálódás. Csodás dolog lenne beindítani, az őssejt segítségével, a szövetek újrafejlődését. Tengernyi orvosi és még több plasztikai-szépészeti lehetőség rejlik ebben a kis sejtecskében. Ez utóbbit persze már az igények mondatják. A genetikusok még most is a „jó” géneket (A gének olyan szakaszok a sejtek magjainak kromoszómáiban/X,Y/, melyek a szervezet működését és növekedését befolyásoló sejtek/fehérjék/ szabályozásához és előállításához szükséges információkat tartalmazzák) kutatják, már nyolcvan éve és nem lehet pontosan tudni, melyik gén melyik tulajdonság felelőse, hol helyezkedik el a kromoszómában, vagy ha igen, megváltozott körülmények között mire képes. Az őssejt ellenben maga az egyszerűség. Ebben rejlik zsenialitása is. Rajtunk múlik tehát, hogyan bánunk ezzel a kinccsel. Lehet általa egy kicsivel szebb is a világunk, reményt adva a kilátástalan helyzetben lévő beteg embereknek, vagy felemésztheti ezt a tudományágazatot is az önzés és mohóság, bebizonyítva újra, hogy a fejlődés útja kevesek kiváltságán és sokak nyomorán át vezet.

/A szerző laikus/