Jókai
Anna: Ima Magyarországért
Öregisten,
Nagyisten
Nézd,
hogy élünk itt lenn
katlanba
zárva
csodára
várva
csöbörből-vödörbe
magyarok.
Itt
élünk se élve se halva
hurrá
a vödörben hal van
süthetünk
szálkás kis pecsenyét
a
friss húst viszi már a fürge menyét
körben
a bozótból
ragadozók
szeme villog
az
elhevert csordákon
áldozati
billog.
/csitt,
csak csendesen, ne kiálts,
mormold
csak, mormold az imát/
Öregisten,
Nagyisten
ha
Te nem, ki segítsen?
sovány
lakomára
nova
bort kínáltak
s
akik ezt megitták
mind
bódultakká váltak.
/
….csak csendesen, ne siránkozz,
bátran
szólj elkábult hazánkhoz./
Öregisten,
Nagyisten
érted
sóvárog ma minden
akik
hortyognak szanaszét
vagy
éberen vigyáznak
síkos
savas-eső alatt
bíz
egyformán áznak.
/…csak
csendesen, mind aki lázad,
báránybőr
jelmezben figyelik a házad/
Öregisten,
Nagyisten
erősíts
a hitben
hogy
ami késik
azért
el nem múlik
él
még a te nyájad
bárha
szőre hullik.
/….csak
csendesen, nem használ a lárma,
mostoha
szülők közt még árvább az árva/
Öregisten,
Nagyisten
más
remény nincsen
mint
igazad kegyelmed
hogy
Te szabj végül rendet
Maradék
országnak
adj
életes kedvet
a
lecsonkolt többit
gyógyítgasd
ne engedd
önnön-gyilkosává
válni
haza
kell találni!
/csak csendesen, mert vád alá vesznek,
jönnek
janicsárék, kerék alá tesznek/
Öregisten,
Nagyisten
a
vak lóra azt hazudták bátor
suba
alatt kupec lett a pásztor
műdalokkal
altat nejlon-furulyája
dagonyáztat
altat pocsolyába.
/csak
csendesen, ne élvezd a táncot,
csörgesd
csak, csörgesd a vattázott láncot/
fájdalomban
boldog régi jó Patrónánk
hegyeink
elcsórták, eladó a rónánk
fulladtunk
a füstben a folyónkban cián
sorvasztja
a lelkünk a ránktukmált Isten- hiány
mértékadó
értelmiségi minden mérték nélkül!
hóhér
a halottal cinikusan békül
dús
szobákban ál-parasztok
a
búzát égetik ők nem a harasztot
melósvezér
nyüszít, uszít
munkásember
helyben fut itt
a
hajléktalant rendőr verte
shoppingcenter
országszerte
mocskos
pénznek nincsen szaga
gaztól
rabolt s gaz lett maga
és
a művész? Búsan kérded
megvették
a tehetséget
sirasd
őket Ősi Anya
zsoldos
pénznek nincsen szaga,
/…csak
csendesen, hagyd Krisztust ítélni,
végtelen
időben mindenkit megtérni/
Öregisten,
Nagyisten
kit
kövessünk s kit nem?
érlelj
az eszmében de a rögeszmét távoztasd
hisztériát
űzz el indulatunk meghagyd
a
reánk szabott leckét beteljesíthessük
gőgösek
se legyünk kétségbe se essünk
náci-tudat,
bolsi-tudat
csak
álarc a Szörnynek
egyképp,
meggyötörtek
lám
egymásra törnek
gonosz
század elment
nehéz
évek jönnek
melegítsd
eszünket, okosítsd szívünket,
biztass
hogy a testvérharc megszűnhet
göngyöld
a Földgolyót Fiad köntösébe
édes
hazánkat annak kellős közepébe
a
lapulást-alkuvást váltsa már valódi béke.
Annyi
gyalázatos koron át
Őrizd
meg számunkra misztikus koronád.
/…Csak
csendesen, akinek füle van, hallja,
a
látónak látható, hasad az Ég alja/
Öregisten,
Nagyisten
mit
akarjunk, s mit nem:
törvényed
vezessen
hogy
e kis nép oda ne vesszen
át
ne lyukadjon helyünkön a térkép
ki
ne radírozzon a világi lét végképp
serkentsd
fel szolgád a Magyarok Istenét
kend
meg könnyektől elhomályosított szemét
küldd
le a magasból újra e véres-veres földre
tarts
köztünk szellemét most és mindörökre.
/A Születés-hiszen az életünk hovatovább ráment-
mielőtt
nem késő, Te mondd ki az Áment./
Levél a FELELET.net szerkesztőinek (kattintson!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése