2010. február 9., kedd

A nyelvi globalizáció átka



Az egyik kritika, amit megfogalmaztak Tarlós István ellen a jobb és baloldali liberálisok az az, hogy nem beszél angolul!
Na jó, de jól beszél németül, és magas fokon míveli a latin nyelvet!
Az nem elég! Ma egy közszereplő, vagy egy tudós, nem engedheti meg magának, hogy ne beszélje az angol nyelvet – hangoztatják. Hiszen a mindig megújuló tudomány nyelve is átalakulóban van, egyre uralkodóbb az anglicizmus…
Az én nyolc nyelven beszélő tanárom, mindig azt hangoztatta az angolról, hogy az csak az elfuserált német nyelv...
Ha rosszindulatú vagyok, azt mondom, hogy az angol nyelv térnyerése azért van, mert az amerikaiak nem képesek egy idegen nyelvet megtanulni… Vagy azért, mert az USA megvásárolja a világ tehetséges tudósainak nagy részét (agyelszívás). 
Meggyőződésem, hogy az, hogy nemzetünk olyan sok nagy tudóst, feltalálót, művészt… adott a világnak, az nemcsak találékonyságunknak, szorgalmunknak, hanem nyelvünk hihetetlen kifejezőképességének is köszönhető. Egy nem liberális tudóstól hallottam, hogy a magyar ember a nyelvünk – szerkezete, logikája – miatt mindkét agyféltekét használja. Ha ez így van, akkor a tudomány a nyelvi globalizáció törekvésének hatására, nem hogy szélesedni fog, hanem sokkal inkább beszűkülni
Mert, ha csak egyetlen szót emelek ki nyelvünkből: például ballagó, - rá kell döbbennie mindenkinek, hogy mennyi mindent fejez ki ez a szó! A cselekvést magát (megy), annak sebességét (lassú), tempóját (egyenletes), hangulatát (ünnepi, gyászos), érzelmét (szomorkás), tartását (meghajlott), alkalmát (ballagás)… Vagy egy cselekvést hányféleképpen fejezhetünk ki a különböző szinonimákkal, melyek mind mást sugallnak… A több százezer népdalról, népmeséről, regéről már nem is beszélve…
A magyar nyelv egyébként is úgy tudom, az európai nyelvek közül a legősibb beszélt nyelv.

Minél több nyelvet őrzünk meg, és használunk a maga szókincskészletének legteljesebb tárházával, annál szélesebb körben őrizhetőek, teljesedhetnek ki a különböző kultúrák, csakúgy, mint a különböző tudományágak…

Nem szabad tehát beszűkíteni a kommunikációt, hanem tágítani kell, nemcsak az eszköztárak területén, hanem tartalmasságában, gondolatiságában is. Ehhez pedig két dolog javallt, igényes irodalmat kell olvasni, és nyelveket tanulni… De legalább, az édes anyanyelvünket...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése