Dr. Polyák Gábor (1977. Siklós)
Egyetemi adjunktus a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Informatikai- és Kommunikációs Jogi Tanszékén, az Infokommunikáció és Jog című folyóirat főszerkesztője, az ORTT elnökének tanácsadója. Diplomáit a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán és a Bölcsészettudományi Kar kommunikáció szakán szerezte. A Bécsi Egyetem informatikai jogi és jogi informatikai képzési programján LLM-fokozatot szerzett. PhD-értekezésének címe: „A médiarendszer kialakítása – piacra lépés és hozzáférés a német, osztrák és magyar médiaszabályozásban”. 2003-ban jelent meg a Dósa Imrével közösen írt Informatikai jogi kézikönyv, 2005-ben pedig a Gálik Mihállyal közösen írt Médiaszabályozás című könyve.
Néhány írása:
- A digitális televíziózás egyes médiapolitikai kérdései
- Megjegyzések a digitális kor médiapolitikájához
- Média-jog-tudomány
- Konvergens piac, konvergens hatóság?
- Értékelési szempontok a műsorszolgáltatók kiválasztására irányuló eljárásban
- Biztonság az interneten
Egy picit más téma.
VálaszTörlésAkár igaz is lehet
Döbbenetes és eltitkolt!
Az USA, az Európai Únióvalamennyi állama, Ausztrália, Új Zéland, Kanada államtitokká nyilvánította éshírzárlatot rendelt el a témában, a forrás Norvégia, az ott menedékjogot kapottbrit tengeralattjáró kapitány zártkörű sajtótájékoztatója alapján:
A VILÁGVÉGE TUDOMÁNYOSMAGYARÁZATA
Hogyan lesz a globálisfelmelegedésből új jégkorszak?
1. Kanadában évtizedek ótavizsgálják mélyfuratokkal a földtörténeti korokat és jól megállapíthatóankiderült, hogy szinte pontos periodicitással ismétlődnek a hozzávetőlegesen atíz-tízezer évig tartó jégkorszakok ill. jégmentes időszakok. Ezt abbólállapították meg, hogy egy-egy kb. tízezer évet felölelő rétegben találtak pollenszemeket,majd a következőben nem, a rákövetkezőben újra, majd megint nem, így tovább,majdnem teljesen szabályos hosszúságú szakaszokban. Azt is megállapították,hogy minden valószínűség szerint jelenleg egy tízezer éves globálisan jégmentesidőszak végén járunk.
2. A globális felmelegedéstény, de akkor is éppenúgy bekövetkezne, ha ember egyáltalán nem élne a földönés ipari tevékenységével nem szennyezné a bolygót. Ezt a folyamatot azemberiség bűnének feltüntetni és ezzel lelkiismeretfurdalást kelteni pusztánfélrevezetés a valóságos fatális okok eltitkolása céljából. Az emberiségtevékenysége ebben pusztán annyi, mintha odamennél egy égő felhőkarcolóhoz és amagad részéről még rádobnál egy lapát szenet. Számit, számit, de gyakorlatilagsemmit.
3. A globális felmelegedés okageológiai természetű, egy bizonyos hosszúságú periódus alatt elfogy az aktívtalajréteg ásványi anyag tartalma, ami a fák és mindenféle növényzet életéheznélkülözhetetlen. Ez nemcsak az erdők jól látható pusztulásában jelentkezik,hanem 1-1 fa összes levélszámának, ágsűrűségének szignifikáns csökkenésében isészlelhető, de még a fűfélék levéldúsulásának elmaradásában is jól nyomonkövethető. Ez a világszerte fokozódó zöldfelület csökkenés évről-évre többezertonna széndioxid megkötésének elmaradásával jár és valójában ez amegállíthatatlanul növekvő széndioxid réteg okozza az üvegházhatást.
2. rész
VálaszTörlés4. A felmelegedés jelenleg máregyharmadával csökkentette az Északi Sark permanens jégtakaróját, de a nagyobbbaj a Déli Sarkon van. Ott már több "kisebb", csak néhánynégyzetkilométeres jégtábla darab szakadt az óceánba. Azonban van egyegybefüggő, vízben lévő részével együtt hatezer méter vastag, háromszázkilométer széles, magas jég-fennsík, amin már itt-ott megjelentek és szaporodnaka vízzel teli "kutak", melyek megjósolhatóan jelzik ennek ahatalmas tömbnek az olvadását és a bármikor bekövetkezhető tengerbe szakadását.Ha ez bekövetkezik, mindössze 3 nap alatt olyan globális cunamit okoz, amiannyiban is különbözik majd a szokásos cunamiktól, hogy a pusztítása után ez aplusz vízmennyiség nem húzódik vissza, mint a földrengéses cunamiknál, mert nemlesz hova, vagyis a víz a pusztítása után is a pusztítás helyén marad. Ha ez azemlített hatalmas jégterület már az óceánban utazva a vízkiszorításon túlráadásul el is olvad, a világtengerek szintjét, beleértve a beltengereket is,mint a Földközi vagy az Adria, olyannyira emeli meg, hogy a tengerpartoklegalább 5-7 kilométerrel kerülnek mindenhol beljebb, eltüntetve szigetekezreit és olyan városokat, mint Brighton, Plymouth, Liverpool, Miami, Sydney,stb., stb.
5. Azonban nem is ez lesz a főbaj, hanem a végeredmény, vagyis az eljegesedés. Ugyanis a jégolvadásokból azóceánokba kerülő víz édesvíz. A mai időjárási és klimatikus viszonyokat nem alégköri események, hanem az azokat is determináló globális tengeráramlatokhatározzák meg. Ha ezek nem lennének akkor csak az Egyenlítő környékén lennetöbbé-kevésbé elviselhető átlaghőmérséklet. Azonban a jelenlegitengeráramlatokhoz fizikai okokból elengedhetetlen a tengervíz jelenlegisótartalma. Só nélkül lelassulás, majd leállás várható. Nézzük példaként a Golfáramlatot, amelyet tulajdonképpen egy nagy meleg folyónak is felfoghatunk, amiaz Atlanti Óceán felszínén folyik. Ezt a sótartalom különbség teszi lehetővé.Mint közismert, ez az áramlat, ami az Egyenlítő felől indul, határozza megdöntően Európa éghajlatát. Útja során amint az Északi Tengerbe ér, szinténsótartalom változás miatt a felszínről hirtelen a mélybe fordul és az alsórégiókban elindul visszafelé.
3. rész
VálaszTörlés6. A brit kormány az elmúlt évőszén, a fentiek tudatában és teljes titokban tengeralattjárókat küldött azÉszaki Tengerhez, hogy tanulmányozzák a mélybe forduló Golf áramlatot,méréseiket hasonlítsák össze az eredeti adatokkal. Nos ekkor történt, hogy atudósok a tengeralattjárókon a szokásos adatokhoz képest már 20%-ossebességcsökkenést mértek a Golf áramlat mélybe zuhanásánál. Ekkor történt azazonnali államtitokká nyilvánítás is, amit több ország is átvett, kivéveNorvégiát.
7. Ha a sótartalom csökkenésmiatt leáll a Golf áramlat, (s ez a világ többi tengeráramlatára is érvényes)az érintett területeken "örök" tél következik be. Ez Európavonatkozásában először a Brit Szigetekre, Skandináviára, majd ÉszakFranciaországra terjed ki, de pár év alatt eljut egészen Afrika északipartjáiig. Britannia az elmúlt évszázadokban arról volt közismert, hogyéghajlata mérsékelt, nincs igazán nyár, de igazán tél sem, még a leghidegebbteleken sem hagyja el a higanyszál a fagypont körüli hőmérsékletet. Nos ezen atélen soha nem látott hóviharok és mínusz 10 fokos lehűlés is több helyenelőfordult a szigetországban. Ekkor döntött úgy az a tengeralattjáró kapitány,aki tanúja volt a méréseknek, hogy az államtitok ellenére nem hallgat tovább éskitálal a világnak.
8. Mi lesz az emberekkel?Várhatóan úgy, mint minden katasztrófa idején először segíteni próbálnakegymáson, utána pedig egymásnak esnek. Először délről indul meg majd mindenbizonnyal egy hatalmas menekült áradat az elöntött tengerpartok, szigetekvilágából, olasz, spanyol és görög családok ezrei próbálnak majd megélhetést,letelepedést találni Európa belső vidékein. Utána rövidesen megfordul amenekült áradat iránya és az északi népesség igyekszik majd az örök télbeköszönte miatt, délibb, még lakható hőmérsékletű helyeket foglalni el.Természetesen ez nem fog menni élelemhiány, erőszak és háborús összecsapásoknélkül.
9. Mi tehát a Föld jövője? Mintláthatjuk a szokásos módon várhatóan újabb tízezer évre jégkorszak következik.A jégkorszaknak az ugyancsak vele párban álló, szintén periódikusan ismétlődőerőteljes és globális vulkáni boom vet majd véget, ugyancsak az eddigieknekmegfelelően. Az élet legalábbis egysejtű szinten és a tengerekben a jég alattvalahogy ezt az időszakot is szokásosan átvészeli. A vulkáni tevékenység újragazdagon ellátja a talajréteget ásványi anyagokkal, tehát a körforgás újraindulhat, startolhat megint a Föld vegetációja is, majd később az állatvilág isújra indulhat. Hogy lesz-e a következő jégmentes időszakban is ember a Földönaz csak Istentől függ.
10. S végül. Vajon meddigtarthat ez a körforgás? Minden bizonnyal addig, amíg ki nem fogy a Földvulkánikus ereje is, hogy tízezer évenként globálisan megújulva megszüntesse azaktuális jégkorszakokat. Ekkor majd marad a jég és a Föld véglegesen kihűlve,halott bolygóvá, űrszemétté válik. Természetesen nincs módunk a fentiekelkerülésére, struccpolitikával sem. Egyet tehetünk. Minden napunknakmaximálisan örülni kell addig és a sors, vagyis Isten különleges ajándékánaktekintenünk.