2010. október 31., vasárnap

A diktatúra áldása


A „demokrácia hívei” egyre hangosabban kritizálják, amit a Kormány tesz.
Diktatúrával vádolják most azok Orbán Viktort, akik a demokrácia jelenlegi keretei között nem találtak törvényes módot az előző, meg nem választott miniszterelnök leváltására – akiről  bebizonyosodott, hogy  köztörvényes hazudozó,  és csaló - .

Ezért is szükség van az alkotmányunk módosítására… Az ellenzők félnek, kiabálnak, szitkozódnak, pedig meg kellene csak bízniuk a Kormányban. Ennyi becsületes, és kiváló szakember, régen adatott meg hazánk vezetésében… Adjunk hát nekik esélyt, szavazzunk bizalmat!

Talán már több helyen írtam, én nem vagyok a demokrácia híve, mert mi még éretlenek vagyunk rá… Ráadásul a médiával remekül lehet manipulálni az embereket, és nálunk tömegek esnek áldozatul, mivel „máshogy jár az agyuk”…
Első nekik saját maguk, minden csak azután jöhet… Nálunk viszont, ez fordítva van… Akkor érzem jól magam, ha mindenki jól van, mindenkinek jól megy. Első a haza érdeke, aztán az enyém…

Nincs semmi baj a diktatúrával, csak a jót kell diktálni! Ennek azonban jelenleg, sokkal nehezebb érvényt szerezni, mint egy rossz diktatúrának.
Kíváncsi lennék, hogy akik most tiltakoznak, hogyan tiltakoztak a nyilvánvaló csaló ellen (Gyurcsány Ferenc)? Hol emelték föl a hangjukat, amikor a „senki sem választotta meg  miniszterelnök”, a karhatalommal rárontatott a békés polgárokra, hogy megfélemlítse, megverje és megalázza őket? Vagy a kommunista diktatúra alatt, hogyan adtak tiltakozásuknak hangot?

Egy cisztercita közösségben voltam pár napot, ahol megértettem a demokrácia lényegét! Nem abban van a lényeg, hogy feltétlen mindig, mindenben véleményt nyilvánítunk, hanem abban, hogy demokratikusan megválasztjuk a rend vezetőjét, akit onnantól kezdve, mindenki elfogad. Nincs több teher… A továbbiakban ő hozza meg a döntéseket, övé a felelősség, nyugodtan foglalkozhatom a saját dolgaimmal. Lehet, hogy én máshogy csinálnám, akár még jobban is, de mivel elfogadtam, megbízom benne, még akkor is, ha esetleg hibázik. Az áldás az engedelmességben van. Elképzelhető, hogy szerintem nem a jó döntést választja, de Isten még a rosszból is áldást varázsol…
Így hát nem kell aggódnom,  hátradőlhetek, mert jó kezekben van az ország, a nemzet egésze!

Nyugodtan végezhetem a dolgom, még akkor is, ha a hétköznapokban sok nehézséggel kell megküzdenem.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése