Orbán Viktor: A kormány letette az erős, stabil Magyarország alapjait
A gazdasági nehézségeknél nagyobb gond, hogy a magyarok elveszítették a politikában a bizalmukat, a magyar államiság a szétesés határán egyensúlyozott - mondta Orbán Viktor, aki a kormány első száz napját értékelte. A miniszterelnök szerint az időszak egyik legnagyobb eredménye, hogy a kormány a káosz és a szétesés helyén letette az új, erős, magabiztos Magyarország alapjait.
A miniszterelnök hozzátette: 2010 nyarán a legközömbösebbek is azt érezhették, hogy valami megváltozott, más lett a politika, és nagy dolgok vannak készülőben.
Tudjuk, milyen az, amikor néhány nap alatt hosszú évekre eldől a sorsunk. Megtudtuk, hogy 1956-ban milyen a fegyveres forradalom, 1989-ben az alkotmányos forradalom, 2010-ben pedig azt, hogy milyen a kétharmados forradalom - fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint eddig ki nem mondott igazság fogalmazódott meg: az utópiákban reménykedni és virtuális valóságban élni csak ideig-óráig lehet, mert az igazság kiköveteli, hogy előbb-utóbb szembesüljünk vele.
Az az utópia, amelyben eddig éltünk, most beleütközött a valóságba, és darabokra tört. Ebben az utópiában azt hitték, hogy munka nélkül is lehet pénzt csinálni, spekulációkra felépíteni országok gazdaságát, és hogy nincs szükség közjóra, mert a piac láthatatlan keze mindent elrendez - fogalmazott a kormányfő, aki szerint mindig nyomasztó feladat az ebből való felépülés és talpra állás.
Orbán Viktor kiemelte: új, valóságra épülő rendszer a Nemzeti Együttműködés, amellyel jó esély van arra, hogy a térségben a legkorábban sikerül eltakarítani a bukott korszak romjait. A gyökeres változások előtt mélyponton, szakadék szélén tántorgott a magyar gazdaság és hatalmas adósságot görgettünk magunk előtt.
Politikai bűn
Felhívta arra a figyelmet, hogy 1990-től 2002-ig volt egy megállapodás, miszerint külföldről felvett hitelekből nem lehet jóléti kiadásokat finanszírozni. Ezt a megállapodást 2002-ben felrúgta az akkori kormány, amely "politikai bűnt" követett el.
2011-ben, a következő költségvetési évben 2.858 milliárd forintot kell majd az országnak adósságként visszafizetnie - mutatott rá a kormánya első száz napját értékelő keddi beszédében a miniszterelnök, aki felidézte: a rendszerváltás után közmegegyezés volt a pártok között arról, hogy soha többet nem fordulhat elő, hogy az aktuális kormányok külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozzanak.
A kormányfő leszögezte: 2013-ban több mint 3 ezer milliárd forintot kell majd visszafizetnie az országnak. Évenként annyi pénzt, amely jóval meghaladja azt az összeget, amelyet egy év alatt a magyarok személyi jövedelemadóként befizetnek a költségvetésbe - tette hozzá.
Orbán Viktor azonban úgy véli, a gazdasági nehézségeknél nagyobb gond, hogy a magyarok elveszítették a politikában a bizalmukat, a magyar államiság a szétesés határán egyensúlyozott. Ennek visszafordítására sok időre kitartásra és energiára lesz szükség.
Kiemelte, hogy ez az első kormány, amelynek programja megegyezik a kormánypárt választási programjával. Az új kormányprogram elfogadásától kezdődően egy politikus sem takarózhat azzal, hogy más dolog a választás és más a kormányzás - hangsúlyozta.
Az első 100 nap egyik legnagyobb eredménye a kormányfő szerint az, hogy a kormány a "káosz és a szétesés helyén" letette az új, erős, magabiztos Magyarország alapjait.
Tabuk döntögetése
Az első száz nap fontos eredménye volt az is Orbán Viktor szerint, hogy az emberekkel együtt sikerült kiépíteni a nemzeti együttműködés rendszerét.
Az eredményekhez sorolta azt is, hogy 1990 óta nem volt ilyen kevés minisztérium és miniszter, az állam működése átlátható és rugalmas lett, így megfelel a mai kor követelményeinek. Az új rendszernek köszönhetően 55 törvényt fogadott el a parlament az első száz napban, míg négy évvel ezelőtt csak 19-et.
Az első időszak alatt több tabu is ledőlt. Az első ilyen a politikai osztály érinthetetlenségéről szólt. A miniszterelnök szerint a kormány bebizonyította, hogy ez nem így van, hiszen csökkentette a politikusok és a helyi testületek létszámát.
A második tabu az állami vezetők fizetése volt. A kormány korlátozta a legmagasabb béreket és végkielégítéseket - hangsúlyozta, majd hozzátette: a határon túli magyarság ügyében is ledőlt egy tabu, és a kormány lehetővé tette a kettős állampolgárság megszerzését.
Nem vágyik Che Guevara szerepére
A bankadó bevezetése és a Nemzetközi Valutalappal való tárgyalás története mutatja, hogy a nemzeti ügyek kormánya kitart a gazdasági önrendelkezés mellett - közölte.
Orbán Viktor szerint az előző kormány valótlan számokra épülő költségvetése veszélyes helyzetbe hozta az országot, és ezért kellett a pénzügyi stabilitás érdekében számos intézkedést hozni. Ezek közül külön is kiemelte a bankadót, amelynek kapcsán úgy fogalmazott: sosem vágyott "a bankmenedzserekkel való küzdelem Che Guevarájának" szerepére, de az örökölt helyzet miatt olyan döntéseket kellett hozni, amely még a magyarok igazságérzetével is találkozott.
A gazdasági önrendelkezésről szólva úgy fogalmazott: úgy akarunk beilleszkedni a világgazdaságba, hogy a beilleszkedés módja a mi döntésünk legyen.
A kormányfő a közszférában bevezetett kétmillió forintos bérplafon kapcsán megjegyezte: azt az ország pénzügyi stabilitása és a jó erkölcsbe ütköző keresetek miatt vezették be, kivetése pedig ebben a szférában mindenkire, a bankárokra is vonatkozik, akkor is, ha Brüsszelbe szaladnak panaszkodni, és akkor is, ha akármilyen külföldi kritika érkezik ennek kapcsán.
Indokoltak voltak a személycserék
A jövő tétjének nevezte az elszámoltatást Orbán Viktor , aki szólt arról is, hogy az elmúlt időszak személycseréi szerinte indokoltak voltak.
Közölte: az elszámoltatást azért kell véghezvinni a következő hónapokban, hogy még egyszer senkinek se fordulhasson eszébe a közpénzeket különféle trükkökkel "kitalicskázni".
Orbán Viktor külön kitért a 2006. őszi események kivizsgálásra. Szerinte amíg nem történik meg a karhatalmi akciók felelőseinek megnevezése és felelősségre vonása, a demokráciáról való beszéd "csak smafu".
Éljen a valóság!
Orbán Viktor szakítani akar azzal a gyakorlattal, hogy a kormány tagjai csak négyévente találkoznak a választókkal, ezért folytatja a nemzeti konzultációkat. Emlékeztetett, hogy eddig két ilyen találkozót tartottak: a közbiztonságról és a gazdaság talpra állításáról.
Ezt az egészségügy talpra állításáról, a szociális biztonságról, valamint az alkotmányról és a demokratikus jogállamról szóló témákkal folytatják majd - közölte a kormányfő, hozzátéve: élő, valódi, négy éven át tartó együttműködést akar választókkal.
Beszéde végén megjegyezte: politikájuknak nemcsak az a feladata, hogy "kiseprűzzék" az utópiákat, hanem az is, hogy kinyissák a teret a valóság számára.
2010. szeptember 7.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése